Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Száll az idő, itthagy engem

2008.01.10

Mindent elnyel a homály, még az emlékeimet is.

Nézlek és ijedten tapasztalom, hogy az eltelt 5 hónap emlékeit lassan elnyeli az idő ködös sivataga. Már emlék a terhesség időszaka, pedig maga volt a csoda az egész, fantasztikus érzés volt, imádtam.

Már emlék, a műtőasztal, a születésed pillanata és az, hogy akkor ott valami örökre elveszett belőlem, ottmaradt a műtőasztalon, helyét valami teljesebb, jobb foglalva el. Már emlék az első pillanat, amikor kezembe vettelek, amikor megérintettelek és azt suttogtam a füledbe kétségbeesetten, hogy nyugodj meg, én vagyok az anyád.... erre még inkább sírni kezdtél, ami teljes mértékben érthető:)

Magamhoz húztalak és dúdolni kezdtem neked a dalt, amit terhességem alatt is sokszor énekeltem neked, csodák csodájára megnyugodtál.

Már emlék a szoptatás meghitt együttléte, főleg az éjszakai volt nagyszerű. Igaz most is összebújunk éjjelente, amikor felébredsz és enni kérsz, sokszor ott alszol el mellettem és ez is csodálatos élmény. 0 Már emlék az az időszak, amikor éjszakákon át a karomba bújtál és úgy ringattalak álomba. Ma már egyedül alszol el, nem akarod, hogy ringassalak, mert kényelmetlen, a kezedet fogom és simogatom az arcodat.

Már emlék, az ahogy először tartottad a fejedet, hasra fordultál, felfedezted a kezeidet és amikor először rám mosolyogtál. Ma már minden érdekel, ami körülötted van, pörögsz-forogsz és már kiskanállal eszel tejbepapit és nagyokat kacarászol. Rohan az idő, nagyon rohan. Tudom, hogy gyorsan eltelik ez a pár év és hamarosan gyermekből felnőtté leszel. Lelkem már most mardossa a kétségbeesés, hogy gyorsan felnősz és majd el kell engedjelek magam mellől. Nézlek.

Nézlek és közben kétségbeesve próbálok minden pillanatot rögzíteni csökött agyam alig használt bugyraiba, képeket, érzéseket, az illatodat, mindent, ami te vagy. Nézlek, lesem minden mozdulatodat, mosolyodat. Fausti pillanatok tömege lepi el az azokat megörökíteni, kőbe vésni igyekvő agyam minden zegzugát.

Nézlek és lelkem közben azt sikítozza:

"Állj meg pillanat, most boldog vagyok!"